Az 1848-49-es szabadságharcban játszott szerepükért Aradon október 6-án kivégeztek tizenhárom honvédtisztet. Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt pedig Pesten. A kivégzés előzménye a világosi fegyverletétel volt, melyre 1849. augusztus 13-án került sor. Görgei Artúr honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt tette le a fegyvert. Szimbolikus jelentésű is volt ez az esemény, hiszen Görgei azt kívánta ezzel jelezni, hogy nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le a magyarokat. Az oroszok, ígéretük ellenére átadták a foglyokat az osztrákoknak. Haynau, Magyarország kormányzója erősítette meg, és írta alá az ítéleteket. A tisztekhez méltó golyó és lőpor általi halálban mindössze négyen részesülhettek, a többieknek kötél által kellett befejezniük az életüket. A tizenhárom vértanú: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly és Lázár Vilmos: ma rájuk és mártírtársaikra emlékezünk, hisz életüket adták a hazáért. Tisztelet a hősöknek! Ezzel befejeződött Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, amely a nemzeti identitás részeként 1848. március 15-én, a 12 pont érvényre jutásával kezdődött.
